A francia márka különösen erős a dízelek terén, ez a választékán is meglátszik. Az öngyújtós modelleket jól lehet tuningolni, ebbe a körbe beletartoznak a kisebb haszonjárművek is.
Ha a chiptuning szóba kerül, akkor általában a személyautók teljesítmény növelésére gondol mindenki, azon belül pedig a turbós motoroknak a teljesítményének a növelésére. Egy nagy területet azonban kihagynak: a kisebb méretű haszonjárműveket. A városi áruszállító, az igazi mindenes autó újkori kitalálója a Citroën, amely a Berlingo első generációját 1996-ban dobta piacra. A haszonjárműként és családias személyautóként is forgalmazott autó sikeréről annyit, hogy a megjelenése hozta magával a konkurenciát. A manapság személyautóként kevésbé népszerű dobozos helyét kezdik átvenni a szabadidő-autók.
Az új autók piacának a változásairól tett kitérő után térjünk vissza a témánkhoz, a francia teherhordóhoz. A Berlingo második generációja az 1,6 literes HDi motorral kereken 90 lóerőt teljesít, ez mellé jön a nem túl acélos 215 Nm. A chiptuningos beavatkozást követően már 120 lóerő és 280 Nm „szabadul” rá az első kerekekre. Ez remek érték. Ha az első változatában használt kétliteres HDi motort nézzük, akkor annak az adatai a következőképpen alakultak: a chiptuningos beavatkozást követően itt is 120 lóerőt használhat a tulajdonos, a nyomaték viszont 275 Nm-re módosult. Az kiindulási adatok szinte megegyeznek az 1,6-os motoréval, a különbség csak az, hogy itt 205 Nm a gyári nyomaték.
Maradva a haszongépjárműves vonalon és két méret osztályt ugorva, meg is érkeztünk a Jumperhez. A számtalan verzióban elérhető kis-haszonjárműnek először a 2,2-es alapmotorját nézzük meg. Itt a katalógus 101 lóerőt és 240 Nm-t ír, a 2,8 literes turbódízel 128 lóval és 300 Nm viszi előre az autót. Az adatok a chiptuningot követően így alakultak: az alapmodell is megmutatta, hogy sok a tartalék benne, mert az optimalizálást követően már 136 lóval és 310 Nm-rel lehet fuvarozni. A nagyobb hengerűrtartalmú dízel egész komolyat lépett előre, mert 160 LE-t és 370 Nm a végeredmény. A nagy ugrást a háromliteres verzió követte el, ahol alapban 157 lóerővel és 400 Nm-ről indult a játszma. Itt a chiptuning után a számok a következőképpen néznek ki: 190 LE és 480 Nm. Az előbbi eredmények is mutatják, hogy a nagyobb hengerűrtartalmú – több tartalékkal rendelkező erőműből – többet lehet kihozni, mint a kisebb köbcentis turbómotorból. A chiptuning vélemények, referenciák oldalunkon ügyfeleink visszajelzései olvashatóak.
Azért a Citroën személyautóinak a teljesítményét is lehet növelni, ott a C4-es, amelynek a WRC kivitele jól megalapozta az autó hírét a vásárlóknál. Ebben a modellben szolgált az 1,6-os HDi 109 lóerős változata, amely a széria autóban 240 Nm-t tudott. Chiptuning után 140 lóerővel hasíthat a C4, a Nm-ek száma pedig 310-re emelhető.
Fontos és megkerülhetetlen téma a francia gépeknél a fogyasztás. A chiptuningos beavatkozást követően nem csak a teljesítmény növekszik, hanem a fogyasztás is csökken. Ez a két dolog, bármilyen furcsa és hihetetlen, kéz a kézben jár, ugyanis a profi módon végzett beavatkozás, a motor optimalizálásról szól, ami annyit tesz, hogy a motor jobban működik tőle, „élettel telibb” lesz. Ez pedig azt is jelenti, hogy a megnövekedett teljesítmény mellett a fogyasztás is csökken.
