Az itthon kedvelt prémium márka élen jár a turbódízelek terén, amihez sok köze volt egy szolnoki születési mérnöknek, dr. Anisits Ferencnek. A körképünkben nem csak dízeleket járjuk körül, hanem pár benzines modellt is.

Ha megnézi az olvasó az elmúlt évek hazai használt autó behozatali statisztikáit, akkor ezekből az adatokból sok érdekes dolgot leszűrhet. Az egyik és legfőbb, hogy a mai magyar átlagember, aki autó vásárláson töri a fejét, nem igazán akar hitelt felvenni, ezért inkább 1 és 1,5 millió forintot költ használt autóra.

A másik tapasztalat, hogy magyar vásárló kedveli a BMW-t, mert sokáig vezette a behozatali listákat a hármas sorozat egyik-másik képviselője. Ezt a típus az E46, érthetőbben fogalmazva az 1998 és 2005 között gyártott hármas széria. Ennek a modellnek 2001 szeptemberében volt a ráncfelvarrása, ezeket a típusokat arról lehet a legkönnyebben felismerni, hogy a ránctalanítást követően nagyobbak az első lámpák alatt lévő ívek.

Ebben a szériában a sláger modell a 320d, amely több teljesítménnyel került a vásárlókhoz. Elsőként két változatot nézünk meg, amelyek megerősödnek a chiptuningot követően.

Az alapverziót a 136 lóerőt és 280 Nm nyomatékot tudó négyhengeres jelenti, egy lépcsővel fölötte található a 150 lovacskát és 330 Nm-t teljesítő kivitel. A BMW chiptuning után, a belépő szintet képviselő motor 163 lóerővel és 350 Nm-rel hajtja a hátsó kerekeket. A 150 lovas verzió pedig harminc lóerővel lett több, a nyomatéka pedig 400 Nm-re változott.

Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az egykori sláger izomautó 3 literes motorját, amely a gyári 184 lóerős teljesítménye és 390 Nm-e a beavatkozást követően már 216 lóerővel és 510 Nm-rel „szántja” az aszfaltot. Természetesen dízel autóról beszélünk.

Chris Bangle formatervezői zsenialitására jó példa az E60-as gyári kódú ötös sorozat, amelyet Bangle ötösnek is hívnak. Ezt a szériát 2003 és 2010 között ontották magukból a BMW gyárai és a külseje ma is korszerűnek hat. A sorhatos, háromliteres erőmű ebben az autóban 218 lóerővel és 500 Nm-rel indult, nagy testvére az 535d, amelyben 286 LE és 600 Nm koptatta az abroncsokat. A chiptuningot követően az előbb említett számok a következőképpen néznek ki: az 530d 260 lóerőt és 590 Nm-t mutat a fékpadon. A nagy testvére pedig 316 LE-t és 660 Nm-t.

Csemege gyanánt megemlítjük a 740d-t, az E65-ös szériából, amelyet szintén a szakállas amerikai rajzolt. Ahhoz képest mekkora felzúdulás volt a megosztó külseje miatt, a piacon egész jól teljesített. A 740d 258 lóerővel és 600 Nm indult, a csiptuningot követően már 292 lóerő és 680 Nm nyerhető ki belőle.

A márkák, típusokra és motorfajtákra lebontott táblázata mutatja, hogy nem csak dízel BMW-ből áll a világ. A 2004 és 2013 között készített E90-es gyári kódú 330i-nek ott a 265 lóerőt és 315 Nm-t tudó sorhatosa. Ez a chiptuningos beavatkozást követően már 282 LE-t és 340 Nm-t teljesít. A chiptuning vélemények, referenciák oldalunkon ügyfeleink visszajelzései olvashatóak.

A fenti példák két dologról is meggyőzhetik az olvasót. Az egyik, hogy pénzt úgy is lehet spórolni a használt piacon, hogy nem a drágább, erősebb modellt veszi meg a vásárló, hanem a kisebb teljesítményűt, aminek az erejét könnyen meg lehet növelni. Ez a tétel működik az új autóknál is, elég csak megnézni az ár különbséget az azonos felszereltségű, de különböző motorú járművek között. Esetenként az árkülönbség töredékéből lehet kb. azonos teljesítményt kihozni a gyengébb motorból.